Mit csinál egy hajótörött egy lakatlan szigeten? Mire lehet szüksége? Mit eszik és iszik? Hogyan tud öltözködni, mivel védi magát az időjárás, a környezet, az állatvilág ellen? Hogyan tud üzenni? Mivel foglalja el magát egyedül? Mi az, ami izgatja a fantáziát?
Nos, mi ezen a héten pont ilyen izgalmas és sokszínű táborral készültünk. Nem is gondoltuk, hogy ilyen népszerű lesz majd, amikor az elmúlt évben Robinson kalandos történetét elhoztuk a Szent Pál-szigetre. Az idei tábor hasonló, de még is más, mint az elmúlt évben volt.
Most 4 csapat, de két tábor készül. Nem várunk külső ellenfelet, magunkban készülünk a pénteki hadviselésre.
Színekkel különböztetjük meg egymást, van kapitányunk és első tisztünk. Készülnek a zászlók, a matrózok szorgosak.
Készül étel és ital is, épül a tábor. Ha ránk esteledik lesz kéznél mécses. A hadi ruha terepmintás, holnapra elkészül. Mindenkinek más, de mégis egyforma.
Készítünk tutajt, mindjárt négyet. Azon palackpostával ismét üzenünk, de nem 40 palackkal, hanem csak néggyel, közös üzenetben.
Játszunk is. Kell a memória, az agy karban tartása, ezért pont ez az a játék, amit alkothatunk, magunknak. Ha esik, akkor sem unatkozunk.
Egész nap szorgoskodunk. A nap végén értékelünk és gyűjtjük a kincseinket, amiből a pénteki licitálásra mindenkinek szépen gyűlik a megtakarítása.
Jókat eszünk és jól is eszünk. Jól érezzük magunkat, csak a szúnyogokkal nem tudunk mit kezdeni. Hiába az irtó, valahogy ők erről nem vesznek tudomást.
Még két nap az építkezés, készülés, aztán pénteken nincs mese, hadviselés! Hogy ki nyeri a csatát? Nem tudni, szerintünk mindenki, mert mindenki meg is érdemli!
A nagyobbak a raklapokból magaságyást készítettek (Fotó: Körtvélyfáy Dina / 24 Óra)
