Csináltunk a mai nap.
Nem kezdtünk túl korán, de időben érkeztünk, mert négyen csak délig tudtunk együtt szorgoskodni.

Gergely Akács Sapi megörült a régi faipari gépnek, s gyorsan leszabta a konyhaszekrényhez a belső polcokat.

Miután Tóth Ágnes Anikó és Zsuzsanna Fekete is megérkeztek, egyből nekiláttunk a pincének. Most a föld ásása és kihordása szakaszban vagyunk. Ági és Sapi felváltva ástak, Zsuzsival pedig terítettük a felhozott földet.
Hol itt, hol meg ott.

Nem végeztünk vele, de nem is ez volt a célunk.
Csináljunk meg addig és annyit, amennyit tudunk.
De várt még ránk néhány feladat, így azokra is át kellett állni.

Nem tartott sokáig, de nem is volt egyszerű a majdani vízvezetékhez a cső kibogozása és befűzése a gyökerek közt a gödörbe.
De már ott van!
Ferenc Csaba Rákos mindig meglep bennünket virágmagokkal, gumókkal, így Zsuzsi most az ősziek elrakását gyorsan meg is csinálta. Örültünk neki, hogy mára ígérkezett, mert tudjuk, hogy ő nagyon szereti a virágokat, s a velük való foglalatosságot is. Mi pedig hagytuk, közben fotóztuk.

Sikerült a mandulafát is elpakolni. A kiásása óta méltatlanul fetrengett az udvaron, így most meglelte a helyét. A törzse tűzifa lesz, a gyökérzetét még nézegetjük egy ideig, bizakodunk, hogy Roland egyszer csak megkegyelmez nekünk és a korábbi két nagyobb tesójával együtt felvágja majd.

Zsuzsi és Sapi távozása után nekiláttunk a polcok elkészítésének.
Ezek a bútorlapok bontottak, tehát újra hasznosulnak. Persze így nem olyan egyszerű vele a munka, hiszen hol itt, hol meg ott van rajta vágás, vagy lyuk. Ezeket javítjuk, s utána festjük. Egy kicsit
igazítunk rajta fűrésszel, majd vágunk bele pótlást, ragasztjuk, kigletteljük, száradni hagyjuk, csiszoljuk, s végül festjük.
Ma még a festésig nem jutottunk el, de azt gondoljuk így is elégedettek lehetünk. Sok mindent elvégeztünk, ismét egy nagyot léptünk előre. Jól sikerült az önkéntes hetünk, valakik mindig csináltak valamit, így ezen a héten igazán nagy változásokban voltunk.