Mert, hogy annak idején eszünkbe sem jutott, hogy lefényképezzük azt a két fotelt és széket, amiben megláttuk a fantáziát.
Valami ilyesmi volt régen, de nagyon randa és durva, bordó huzattal.
Készült is vagy 4 évig, mert egy kicsit megcsináltunk belőle, aztán félretettük, majd újra előkerült, legutóbb a nyár eleji brutál esőzés előtt. Így nyert akkor a pince takarítás és kirámolás, aztán meg jöttek egymás után a táborok, az elmaradt adminisztráció….
Na, de most úgy néz ki, hogy csak-csak végére járunk. Már majdnem készek, a hibákat javítjuk, s hamarosan mutatjuk az egészet.
Mert ami annak idején az enyészetté vált volna, hamarosan egy zenei próbaterem impozáns használati tárgyaivá lesz, s kezd új életet.