Haladunk elĆre.
HiĂĄba a gondos elĆkĂ©szĂŒlet, ha a gyereksereg kĂvĂĄnsĂĄga felĂŒlĂrja azt.
AzĂ©rt kĂ©szĂŒlnek a sajĂĄt, egyĂ©ni jĂĄtĂ©kok, de az igazi izgalmat a tĂĄrsakkal egyĂŒtt folytatĂł foglalkozĂĄsok adjĂĄk.
Legyen benne mozgĂĄs, egy kis kaland, versengĂ©s, Ă©s szaladgĂĄlĂĄs. Ez utĂłbbibĂłl a lehetĆ legtöbb. Ezt felnĆtt fejjel Ă©s Ă©sszel fel sem foghatjuk, hiszen ebben a melegben örĂŒlĂŒnk ha a lehetĆ legkevesebb mozgĂĄst kell megtennĂŒnk. Persze nem Ăgy a gyerekek. Ćk bĂrjĂĄk a szaladgĂĄlĂĄst, bĂĄrmilyen erĆsen is sĂŒssön a nap.
S öröm, hogy alĂĄbb hagyott a a szĂșnyoginvĂĄziĂł. El nem mĂșlt, de kĂ©tsĂ©gtelenĂŒl kevesebb, Ăgy a dĂ©lutĂĄnok javĂĄt a parton tudjuk tölteni. Ki-ki hogyan.
A nagyobbak egy kicsit Ăłvatosabban Ă©s kevesebb vĂzzel, sĂĄrral, mĂg a kisebbek ezt is nagy elĆszeretettel Ă©s Ă©lvezettel vĂ©gzik. A lehetĆ legjobban vizesnek Ă©s sĂĄrosnak, vagy is iszaposnak kell ezekben a tĂĄborokban lĂ©tezni. TalĂĄn majd egyszer vĂ©gig nĂ©zzĂŒk az összes tĂĄboros iszap- projektet Ă©s ki is hirdetjĂŒk a legeslegiszaposabb kis tĂĄborozĂłt. Na, de erre mĂ©g vĂĄrni kell, mert most ezerrel megy a tĂĄbor, kĂ©szĂŒlĂŒnk a jövĆ hetire, Ășgyhogy nincs idĆ a kĂ©pek nĂ©zegetĂ©sĂ©re.