Próbálkozunk.
A tábor építésével, ám a szúnyogok jelenleg nagyobb ellenfeleknek bizonyulnak, mint azok, akik ellen fedezéket készítünk.
Megpróbáltunk átkelni a másik szigetre, de nem sikerült.
Ez sem.
De legalább egy kicsit lehűltünk a Dunán, még ha csak rövid ideig és pár méteren.
Nem veszélyeztetünk, ez van.
Elterveztük, hogy holnap nagyobb túrára megyünk, megpróbáljuk a sziget távolabbi részét is elérni, hátha ott jobb, vagy kellemesebb lesz. Ezért aztán fedélzeti szorgoskodás indult, előkészítettünk mindent, ami a nagy útra szükséges.
Bogrács, tűzifa, étkészlet, zászló, s, hogy éhen ne haljunk a hadtáp.
Pucolódott a krumpli, a hagyma, amit elő is készítettünk.
Mindent levákumoztunk, hűtőbe tettük, holnap visszük.
Készültek uzsinak szendvicsek, hűtőbe került az üdítő, hordóba a víz, s minden, amire úgy gondoltuk, hogy szükségünk lesz.
Annyira dolgoztunk, hogy nem is készült mindenről fotó, de volt még rendrakás, seprés, csak úgy, mint egy igazi fedélzeten, csak a felmosás és súrolás maradt el.
Egy biztos, hogy minden kis kalóz kivette a részét az előkészületekben, így aztán ma reggel felkészülten indulunk a nagy kalandra.