Ez egy ajándék nap volt!
Reggel buszra szálltunk és irány a sziget távolabbi része és a tardosi Malom-völgybe vettük az irányt.
Árnyékos, szellős és szúnyogmentes terület, ahol mindent is kipróbálhattunk úgy, hogy közben nem kellett magunkról söpörni a szúnyogokat.
Volt tóbejárás, kincskeresés, patakparti horgászat és sikerült két próbacsatát is játszanunk, amivel felkészültünk a pénteki nagy összecsapásra.
Itt nincs bunda, (meg is sültünk volna benne most,) az egyik csatát a nagyok, míg a másikat a kicsik nyerték.
Szóval megvolt az áldás a napunkra.
Na, de nem minden úgy indult, ahogy terveztük. A víz egészen biztosan kisodort egy hordónyi ‘rumot’, mert a nagyobbak ‘megerősödtek’, s bizony egyik társukkal nem úgy bántak, ahogy kellett volna.
Szerencsére nagyobb baj nem történt, kipihenték a fáradalmakat, s ahogy illik, áldomást ‘ittunk’ a történtekre, így aztán a nap gyakorlatilag élményekben és kalandokban telt.
Szerencsére nem a patakból kipecázott pici békák és piócák kerültek terítékre, hanem bográcsos kaja várt bennünket.
Jól sikerült a paprikás-krumpli is, szinte mindenki repetázott, nem sok maradékot hoztunk haza.
Sajnos hamar eltelt ez a nap, így a buszba visszapakoltunk és visszatértünk a bázisra, majd haza pihenni, hiszen van még két napunk a táborból, kell az energia a további kalandokra.