Mert az úgy volt, hogy az egyik Ági elköltözött és vásárolt magának 4 – mondjuk így, – szupi ebédlőszéket az új kecóba.
Igen, de a szék csak külsőre volt szupi, hiszen mindjárt az első leülésnél az egyik teljesen megadta magát, így elhozta hozzánk, hátha tudunk rajta segíteni.
A másik Ági meg is orvosolta, s ha már az egyik szék eltörött, – mert igen gyatra anyagból volt a kerete, – akkor úgy gondolta, hogy ez majd mindegyikkel szép sorban bekövetkezik.
Ezért aztán úgy döntött, hogy most egyhuzamban elejét veszi a heti rendszeres találkozóknak és legyártja mind a négy székre a keretet.
Ehhez persze majdnem minden faipari gépet be is üzemelt, ahogy azt egy asztalostanoncnak kell.