Idén kétségtelen, hogy a táboraink legnagyobb slágere Jázi által behozott ipi-apacs. Ezt egész nyáron, reggeltől estig nyomtuk, s mindenki bújt, futott, ipi-apacsozott és teljes játék-lázban égett.

Persze ezek a tegnapi képek pont nem ezt a játékot örökítették meg, ám ennek mintájára új fröcskölős játék került napirendre, amit természetesen a délutáni Duna-parti programok alapelemévé vált.
Még szerencse, hogy Tóth Ágnes Anikó ezen a héten újra velünk volt, így a klassz fotóin keresztül tudunk egy kis kalandos Duna-parti mókázásról beszámolni.

Nehéz egy hokedli készítéséről minden nap valami újat mondani. Hiszen első két nap megpucoltuk, csiszoltuk és leszedtünk róluk mindent, ami nem kell. Elkezdtük a felújítást, ami macerás, mert van beeresztés, legalább kétszer, közte szünet, amiben természetesen mindenki azonnal ipi-apacsozott, majd jött a lakkozás és valahogy a kiválasztott kárpitanyag és szivacsbetét felhelyezése. Na, de ne szaladjak előre, mert az csak a pénteki, azaz a mai nap programja volt.

Tegnap egy kicsit okosodtunk is, mert Fellner Tibor asztalosműhelyébe is ellátogattunk.
Megnéztük, hogy csinálja egy igazi szakember azt, amit mi itt a táborban olyan lelkesen maszatolunk. De azt nagyon élveztük.

Persze a műhely sem volt rossz, de amikor itt vannak a lovak, meg ezernyi jópofa állatka, akkor senki ne csodálkozzon azon, hogy teljesen elterelődik a figyelmünk. Ráérünk figyelni a jövő hét végétől, akkor már úgy sem lesz más választásunk.

De azért ma még játszunk, nevessünk és mókázzunk.