Az ötödik Ă©s egyben majdnem a hatodik is, hiszen a munka nem ĂĄllt meg a nap vĂ©geztĂ©vel, hanem csak akkor, amikor befejezĆdött.
PĂ©nteken ismĂ©t volt elĆadĂĄs, mĂ©gpedig Millesits MĂĄtĂ©tĂłl, aki az EurĂłpa-Nostra dĂjas templomok közĂŒl 3-ba nyĂșjtott betekintĂ©st.
Mindeközben egĂ©sz nap Ă©s Ă©jszakĂĄba fordulva is lĂĄzasan folyt a munka, de a vĂ©gĂ©n minden elkĂ©szĂŒlt, talĂĄn Ășgy, ahogy az tervezve volt.
Reggelre eltƱntek az ecsetek, a festĂ©kek, becsomagolva vĂĄrtĂĄk a tĂĄblĂĄk az elszĂĄllĂtĂĄst, de jövĆ tavasszal visszatĂ©rnek az Ă©szak-komĂĄromi kiĂĄllĂtĂĄsra.
KöszönjĂŒk Iharos NĂ©pmƱvĂ©szeti EgyesĂŒletnek Ă©s Ament Ăvanak, hogy bennĂŒnket vĂĄlasztottak a csodĂĄk szĂŒletĂ©sĂ©nek helyĂ©ĂŒl.




























