Gyümölcs fajtája: Pónyik alma

Származásának története, hazája: Magyar

Keletkezés: Osi

Érési ideje: November-február. De a huvösebb tájakon szedett gyümölcsök tavaszig is eltarthatók.

Minosége: Elsorendu asztali, piaci és háztartási alma

Nagysága: Többnyire jókora nagy. Szélessége 85 mm, magassága 65 mm.

A fa alakja:Eroteljes növekedésu, késon bár, de kedvezo viszonyok között elég boven termo. Szétálló ágai ritkás lombozatú, De terjedelmes koronát nevelnek. Vadalanyon közép- és magastörzsu fának a legalkalmasabb. Az alakítást, nyesést nem hálálja meg. Vesszei vaskosak, többnyire sárgásszínuek, molyhosak. Rügyei elég nagyok, laposhátúak, surun molyhosak. Termorügyei aránylag kisebbek, surun molyhosak. Levelei vastagszövetuek, felso oldaluk elég sima, fonákjukon molyhosak, szúrós hegyben végzodok. Levélnyelük rövid, igen vastag, merev, molyhos. Levélpálhái fejletlenek, áridomúak, sokáig megmaradnak.

Gyümölcse: Húsa sárgásfehér, néha zöldes árnyalatú. Tömött porhanyó, olvadó, cukrosan savanykás, illatos, fuszeres, igen finom ízu. Magháza nyílt, rekeszeiben kevés, többnyire fejletlen magot rejt. Kehelycsöve kúpalakú, elég mélyen lehatoló.

Alakja: Szabálytalan lapított gömb alakú. Egyik oldalán hízottabb és többnyire emelkedettebb. Zöme a közepénél mélyebben esik, honnét a száras vége felé eleinte lassan, majd hirtelen domborodva egyszerre ellapul és nagy lapos talpat mutat. Kelyhe felé eleinte szelíden, aztán hirtelen fogyva boltozódik és többnyire elég széles, hullámos, ferdén álló karimában végzodik. Szára rövidebb vagy félhosszú, fás és bunkós végu. Szuk és mély tölcsér alakú, rendesen sugarasan rozsdafalú mélyedésben ül. Kelyhe kicsiny, zárt, keskeny kehelylevélkéi molyhosak és szuk, mély falán egyes lapos bordákat mutató mélyedésben ülnek. Ezek a bordák a gyümölcs oldalára is lehúzódva, annak kerekdedségét is gyakran megzavarják. A kehely karimája hullámos.

Héja: Vastag, sima, néha kissé érdes tapintatú. Értével citromsárga színu. Napos oldalán némi narancspirral mosott. Barnás-színu pontozata szembetuno ritka. Rozsdaalakzatok a szármélyedést kivéve ritkán fordulnak elo rajta.

Termesztésére vonatkozóan megjegyzem, hogy talajban, fekvésben kevésbé válogat. Az emelkedettebb fekvésu, hegyes vidéken, kötött, nyirkosabb talajban bo harmat mellett fejleszti a legszebb gyümölcseit. Kissé kényes, mert kötodött, apró gyümölcseinek a kései fagy éppen úgy árt, mint a forró napsugár. Épen maradt gyümölcsei jól állják helyüket a fán. Alföldre nem való. Ahol tenyészfeltételeit megtalálja, termesztése érdemes, mert keresett és szívesen vásárolt alma. Hibája, hogy gombabetegségek iránt érzékeny és taplósodásra nagyon hajlandó. Osi eredetu erdélyi almánk. Valószínuleg Alsó Fehér megyében magról kelt.

Fogyasztási ido: téli

Ajánlott termotáj: Nyugat-Dunántúl, Nyírség, Felvidék

Felhasználása: Jól tárolható